Bő két hétig tartó ünneplés, szórakozás és lazítás után mától, igaz még csak alapjáraton, de újra pörögni kezd életünk.

A Mikulás bőkezűsége, az Advent meghittsége, a Jézuska érkezése és az Újév köszöntése számunkra, érmihályfalviak számára, egyenként, de közösségként is, lehetőséget kínált szívünk ünneplőbe öltöztetésére, de hitünkből és identitásunkból fakadó érzéseink megélésére is.

Az “ünnepek hónapja” számtalan rendezvényével mindenki számára biztosított legalább egy esélyt az együvé tartozás ölelő érzésének átélésére.

Talán az óévet búcsúztató és az új évet köszöntő, felháborító főtéri “durrogtatás” rondított bele ünneplésünkbe, mely jelenség előtt máig értetlenül állunk. A miértekre maguk a tettesek sem tudják az értelmes választ, mint ahogy a közös értékeinket tékozló, rongáló polgártársaink viselkedésére sincs elfogadható magyarázat.

Lehet, hogy épp a tiltás miatt, minden hivatalosan engedélyezett tűzijátékot petárdázók össztüze kísért mindenütt az országban. Csak feltételezem, hogy az ő mércéjükkel mérve nem volt elég hangos a tűzijáték bombáinak dübörgése.

A most beköszöntött esztendő számtalan alkalmat nyújt minden mihályfalvi számára, hogy nagyot domborítson, ha úgy tetszik hét határra szólót “durrantson”, a szó nemes értelmében, közösségünk javára. A mindennapok kihívásainak teljesítésére szánt erőnkön túl, számtalan közösségi feladat megoldása kötheti le fölös energiánkat is.

Kétezerhúszban, jegyzett történelmünk hétszázötvenedik évében, tisztelettel hívok minden mihályfalvit, hogy együtt öltöztessük ünneplőbe szeretett városunkat.

Mi, a város vezetői, a legnagyobb igyekezettel fogjuk teljesíteni ezt a ránk váró, nemes feladatot. Rajtunk nem fog múlni, hogy a jubileumi évnek minden napja közös ünnepünk legyen. Ehhez viszont az is kell, hogy a munkahelyi, családi vagy hobbi tevékenységeink mellett, idén többet kell törődnünk városunkkal, egész évben kényeztetni, szépíteni, építeni kell minden porcikájában az ünnepeltet.

Egy sor eseményt terveztünk, amelyekkel városunk történelmét idézzük, ünnepeljük a kerek évfordulót. Ezekről időben tájékoztatjuk majd a tisztelt lakosságot azzal a reménnyel, hogy a városunk minden lakója magáénak fogja érezni ezeket a rendezvényeket. Nem titkolt szándékunk a lokálpatriotizmus megerősítése, a szülőföld szeretetének méltó szintre emelése, nem utolsó sorban egy lelkében és tetteiben is egységes és erős közösség összekovácsolása.

Ehhez kívánok mindannyiunknak egészséget, erőt és mérhetetlen kitartást, együttérzést, hogy idén különösen figyeljünk, vigyázzunk városunkra és egymásra, mi mihályfalviak.

Nyakó József polgármester

(Az illusztráció: 1845-ben, Szent András havának 13-ik napján V. Ferdinánd által kibocsátott oklevél biztosította Mihályfalva mezővárosi rangra emelését. Ezt követően került használatba az Ér Mihályfalva Sz(abad) M(ező) Város 1846 feliratú pecsét, a koronás pajzsban három gabonaszálat markoló, páncélt viselő karral. Látható a város 2020-as falinaptárán.)