Karsai Attila alpolgármester, kinek hatáskörébe tartozik a nevezett személyekkel foglalkozni, illetve elfoglaltságaikat kijelölni, a tanácsosoknak elmondta: az utóbbi években csökkenő irányt mutat a segélyért folyamodók száma. Az alpolgármester később az előző esztendők aktáit elővéve meg is mutatta, hogy míg például 2014. novemberében 52 személy, addig 2017. decemberében 24 volt a munkára fogható had. (Olyanok is vannak, kiknek nem kell munkát végezni a pénzért, ők gyerekeket nevelnek, vagy orvosi igazolásuk van.) Hozzátette: 98%-ban szakképzetlen munkásokról van szó, akikkel nagyrészt árokásást, takarítást, szemétgyűjtést lehet végeztetni. A csökkenés okát abban látja az alpolgármester, hogy némelyek találnak munkát maguknak, elhelyezkednek (erre konkrét eseteket említett), vannak, akik külföldre mentek, de olyan is akad, aki látva, hogy ténylegesen dolgozni is kell a segélyért, lemondott inkább róla, hiszen amúgy is csak a vele járó társadalombiztosításra tartott igényt.

A szociális segélyezés nem kötelező, lehetne egész évben adni, lehetne teljesen megszüntetni, a helyi önkormányzat évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy köztes megoldásként május 1. és október 31. között nem foglalkoztat ilyen személyeket, tekintettel arra, hogy abban az időszakban lehet alkalmi munkákat találni. Ez a megoldás egyfajta segítség a helyhatóság részéről a nehéz helyzetben lévők irányába, fejtette ki Karsai Attila, pontosítva, hogy a segélyt egyébként az állam folyósítja, azt postai úton kapják meg a jogosultak, kik számára meghatározott kritériumok alapján állapítják meg, ki hány napot köteles dolgozni egy hónapban. Az ideális persze az lenne, ha minél kevesebben szorulnának erre a támogatási formára.

A képviselő-testületi ülésen a tanácsosok egyhangúan elfogadták a munkaprogramra, illetve a már említett időszakot felölelő munkaszüneti hónapokra vonatkozó határozatot.