Szombat délután a református templomban került sor a hagyományos, március 15-i ökumenikus istentiszteletre. Szabó Zsolt tiszteletes köszöntötte az ünnepre érkezetteket, elöljárókat, az érmihályfalvi magyar történelmi egyházak lelkészeit és híveit. A tiszteletes igehirdetésében egyebek között kifejtette: Krisztus legnagyobb példája az önfeláldozás volt, és aki igent mond Krisztus szavaira, az örök értékekre mond igent. Igent mond a szabadságra, igent mond a felebarátra, igent mond a szeretetre és az összefogásra. Nemet mond a zsarnokságra, igazságtalanságra, kizsákmányolásra, az egyenlőtlenségre.

Bogdán István esperes plébános atya ünnepi beszédében kiemelte, soha sem lennének forradalmak és háborúk, ha szeretnénk az ellenséget, azonban ellenségek sem lennének, ha úgy szeretnénk egymást, ahogyan Krisztus kéri tőlünk. Legyünk készek megbocsátani, legyünk készek szeretni azt is, akit ellenségnek vagy ellenfélnek tekintünk. Szűcs Dániel baptista lelkész arról beszélt, léteznek az ember életében olyan tényezők, amelyek rabul ejtik az embert. Az első, amikor magunkban hordozunk évekig, évtizedekig egy sérelmet, amelyet valaki elkövetett ellenünk. A második ilyen tényező a másoknak való megfelelési kényszer, a harmadik a bűn, amely elválaszt minket Istentől. Ezekből a rabságokból úgy szabadulhatunk, ha Jézus Krisztus útját, tanítását választjuk. Ezt követően az 1-es Számú Technológiai Líceum diákjainak, majd a GGG Irodalmi Stúdió tagjainak verses, zenés műsorát hallhatták a jelenlévők.

Az igehirdetések között a római katolikus Jubilate Deo és a helyi református kórus szolgált. A református templomban az ünnepség a himnusz eléneklésével zárult.

Az ünnepség a Széchenyi téri Petőfi emléktáblánál folytatódott. Itt Boros Emőke köszöntötte, a borongós időjárás ellenére szép számban emlékezésre összegyűlt közösséget. Elsőként felkérte Karsai Attila polgármestert, ossza meg ünnepi gondolatait. Ünnepi beszédében az elöljáró rámutatott, a forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak nekünk, nem féltek cselekedni, és kiállni igazukért. Tudták, hogy egy nemzet csak akkor maradhat fenn, ha saját kezébe veszi sorsát. Felhívta a figyelmet az összefogás fontosságára, hiszen az 1848-49-es forradalom is az összefogásban mutatta meg az erejét, amely napjainkban is példamutató. Együtt kell dolgoznunk azért, hogy közösségünk megmaradjon, gyarapodjon. Ma emlékezünk, de nem csak a múltba tekintünk, hanem a jövőbe is. Minden egyes március 15-én egy újabb felhívás számunkra: legyünk hűek elődeink örökségéhez, álljunk ki közösségünkért, dolgozzunk azért, hogy nyelvünk, kultúránk, és közös akaratunk örökké éljen itt Érmihályfalván is. Éljen a szabadság! Éljen a közösség! Éljen Érmihályfalva! – zárta beszédét az elöljáró.

Utána Bíró Rozália parlamenti képviselő asszony ünnepi gondolatai következtek. Ha 1848-ban az őseink, nem rendelkeztek volna kellő bölcsességgel, kellő bátorsággal, hazaszeretettel és nemzetszeretettel ahhoz, hogy síkra szálljanak, ma így ünnepelhetnénk? – valószínűleg nem. A mi feladatunk más a mában, mint az övéké volt, de az biztos, az egység, a felelősség tudat, a vállalás, a haza és a nemzet szeretetre ugyanolyan nagy szükség van, mint annak idején volt. Vélekedett többek között a képviselő asszony.

A beszédek után a koszorúzás ünnepi pillanatai következtek.

Először Bíró Rozália képviselő helyezte el az emlékezés koszorúját, majd a megyei RMDSZ, Cseke Attila miniszter, szenátor nevében Varga Róbert igazgató, a Bihar Megyei Tanács képviseletében Chiș Gheorghe megyei tanácsos, Érmihályfalva város polgármestere Karsai Attila és Cseh László alpolgármester koszorúzott, az önkormányzat képviseletében. Nyakó József elnök és Gombási Róbert tanácsos a helyi RMDSZ nevében, Kovács Angéla elnök és Fele Tímea alelnök az Érmihályfalvi RMDSZ Nőszervezet nevében, a Nyíló Akác alapítvány képviseletében, Torda Imre és Sütő Szabolcs kuratóriumi tagok, az Érmihályfalváért egyesület nevében Oláh Sándor elnök, az Érmihályfalvi Római Katolikus egyház részéről, Bogdán István plébános és Bokor János kántor, a Református egyházközség részéről, Szabó Zsolt lelkész és Turucz Sándor főgondnok, az Érmihályfalvi Baptista Gyülekezet részéről Szűcs Dániel lelkipásztor és Kelemen Tibor gyülekezet vezető koszorúzott.  Az 1-es Számú Technológiai Líceum képviseletében Zeffer Tímea igazgatónő és Gergely Tamás tanár valamint Boda Gabriella és Pál Ferenc diákok, a Zelk Zoltán Gimnázium részéről Varga Róbert igazgató és Hamza Vanessza és Fele Jázmin diákok, a Partiumi Falugazdász Hálózat részéről Nagy László agrármérnök-falugazdász, az ÉRMISZ képviseletében Molnár Lilla és Sas Csaba, a VIDIFISZ képviseletében Borbély Simon Csenge és ifj. Sütő Szabolcs, a Történelmi Vitézi Rend nevében Hegedűs Attila székkapitány é s Bokor János hadnagy koszorúzott. A Széchenyi téren az ünnepség második része a Kossuth nóta eléneklésével zárult, innen az ünneplők átvonultak a Gizella Művelődési Központba zászlókat és fáklyákat vivő fiatalok vezetésével.

A Gizella Művelődési Központban Boros Emőke tanárnő ismertette az ünnepségsorozat záró részének programját, először a Márciusi Ifjak Díj átadására került sor. Az idei jutalmazott Borbély Simon Csenge volt, laudációjából kiderült, már gyerekkora óta érdeklődött a néptánc és irodalom iránt, számos versenyen vett részt. A Nagyváradi Iosif Vulcan pedagógiai főgimnáziumban végzett 2018-ban, 2021-ben a Partiumi Keresztény Egyetem óvodai és elemi oktatás pedagógiai szakán diplomázott, majd ugyan itt 2023-ban vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje szakán mesterképzésben részesült. Immár harmadik éve az Érmihályfalvi Zelk Zoltán Gimnázium 3-as számú óvoda Pillangó csoportjának óvónője. Nagyapjának és szüleinek köszönhetően tette magáévá a néptánc, népzene iránti szeretetét. Évek óta méltó módon ápolja a néptánc hagyományát, három éves kora óta tagja a Nyíló Akác Néptáncegyüttesnek, az utánpótlás csoportok közül az Apró Lábaknak a vezetője, ahol a három – nyolc éves gyerekek sajátítják el a néptánc alapjait. Szerepet vállal a város közösségi életében is, jelenleg az ÉRMISZ elnökeként is tevékenykedik. A díjat átadta Nyakó József a helyi RMDSZ elnöke.

A Nyíló Akác Néptáncegyüttes. évente több tematikus koreográfiát készít, főként ünnepeinkre hangolva, így volt ez most is, amelynek címe Múlt a jelenben. Miként valósult meg ez az ötletes koreográfia, azok számára, akik jelen voltak már nem titok, és nem volt titok a székelyhídi közönségnek, sem akik másnap megtekinthették meg a produkciót. Az ünnepségsorozat a himnusz eléneklésével zárult.

Balázs József Attila

/Kattintson a nagyobb képért!/