Egyik percben még együtt örültek góljának csapattársai, a másikban már drámai elszántsággal, felváltva, próbálták újraéleszteni, visszahozni közénk. Nem sikerült.

Az élet-halál ura könyörtelen döntést hozott.

Veszítettünk.

Érmihályfalva, az Érmellék, a megye magyarsága, a Napló olvasótábora beleborzongott és gyászol. Csaba egy mérhetetlen űrt hagyott maga után. Hiányozni fog nekünk tudása, műveltsége, józansága, poénjai és a művészi szintre emelt, írásai. Hiányozni fog, a kiegyensúlyozott, minden körülmény között megbízható, munkatárs és barát.

Ha pótolhatatlan és pótolható, akkor is gond lesz megtalálni a követőjét, aki úgy teszi majd a dolgát, úgy él példásan, emberségesen, mint a mi Csabánk.

Nyugodjon békében.