Az eseményt Szalai Ilona könyvtáros úgy konferálta fel, mint a Magyar Kultúra Napja-ünnepség nyitó eseményét (a Pódium Díj átadása január 25-én lesz), majd Pataki Istvánt mint “az anyanyelvért harcoló költőt” mutatta be. Bár bemutatásra nem is nagyon volt szükség, hiszen az alkotó viszonylag gyakori vendég Érmihályfalván, ahogyan Nyakó József polgármester is megjegyezte, aki – amint fogalmazott – nem elöljárói minőségében vett részt az eseményen, hanem mint Pataki régi ismerőse. Ennek jegyében fel is elevenített néhány epizódot az 1989 előtti időkből, mintegy alátámasztva megállapítását, miszerint kritikát mindig megfogalmazó és lázongó, a regulákat, a protokollt nem szerető emberről van szó.
A maga során Pataki István is felemlegette az őt Érmihályfalvához kötő “ezer szálat”, legfőként azokat, melyek néhai Máté Imre barátjához és költőtársához fűzték.
A bemutatás során Felvinczi Erzsébet tanítónő olvasta fel Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, egyetemi tanárnak Pataki Istvánról írt tanulmányát, később Tőkés László EP-képviselőnek azt a beszédét, melyet a költő legutóbb megjelent kötetének (Ha farkast kiáltanék c.) bemutatóján mondott el.
A legjobban azonban mégis az illet az alkalomhoz, amikor a költő olvasott fel saját verseiből, régebbi és újabb köteteit fellapozva. A szerelmes, erotikus, szatirikus hangok mellett természetesen nem hiányoztak az anyanyelvet, a nemzetet féltők, óvók sem. Az ezek mentén kibontakozott kötetlen beszélgetésben aztán szó esett költői hitvallásról, küldetéstudatról, nemzetről, erkölcsről, erkölcsi határvonalakról, emberi gyarlóságról, az irodalom egykori és mai lehetőségeiről, társadalomformáló szerepéről. Természetesen azt is megtudtuk, melyek a legfrissebb hírek Alsókorczon.
A találkozó végén öt Pataki-kötet közül lehetett válogatni, melyeket a szerző dedikált is.
Bár Pataki István – ahogyan fogalmazott – régi vágású, lúdtollas költő, mégis megtalálható az interneten. Aki szeretné olvasni sorait, az ide kattintva találja meg költői blogját.