A régi időkben a naptárakat szinte minden nép esetében a tudós csillagászok, papcsillagászok készítették. Az idő mérésére, múlására általában a természetben megfigyelhető változásokat használták fel, vagy a Hold fázisváltozásait, vagy a Föld Nap-körüli keringésének következtében megfigyelhető jelenségeket.

Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak, és használnak manapság is, bár jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, ilyen például az izraelita, vagy más néven zsinagógai naptár is, melynek idei érdekessége, hogy a Hanuka ünnepe részben átfedésben van a Karácsony ünnepével, bár a két ünnepnek egymáshoz semmi köze sincs.

A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hiszen a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével. Az ókori Mezopotámiában Hammurápi (Kr.e. kb. 1728-1686) király szorgalmazta a luniszoláris naptárat és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel. Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk. A zsidó-naptár is luniszoláris naptár, és a Hold-Nap éven alapszik. A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája (kezdete) a Gergely-naptár szerint Kr.e. 3761. október 7. Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával. (Meg kell jegyeznem, hogy a világegyetem korára ma kb. 13 milliárd évet gondolunk.)

FÉNYEK ÜNNEPE

A Gergely-naptár szerint 2019. szeptember 30. napján kezdődött el az 5780. év. A zsidó-naptár harmadik hónapja kiszlév hónap. Kiszlév hónapban van a „Hág háórim”;, vagyisa fények ünnepe. Ezt általában Hanuka ünnepként mondjuk, mely a zsidóság egyik bensőségesen nagyünnepe. Ilyenkor Izraelben és a szétszóratásban élő hívő családok házainak ablakában kigyúlnak a hanukijának hívott, nyolc ágú (plusz a gyújtási ág) gyertyatartó szép gyertyalángjai.

Az egykori zsidó rabbik bizonyosan jártasak voltak a csillagászatban is, mivel a zsidó kalendárium számos ilyen elemet tartalmaz.

AZ IDEI ÉV HANUKA-NAPJAI ÉS A KARÁCSONY DÁTUMA

Az idei Gergely-naptári év érdekessége, hogy 2019-ben december 23-30. között lesz a Hanuka, vagyis az izraelita naptár szerint: 5780. kiszlév 25-től tévét 3-ig. Ebből láthatjuk, hogy idén részben egybeesik a karácsonyi ünneppel.

A kiszlév hó 25-én kezdődő Hanuka, a templomszentelési ünnep, melyet azért tartanak, mert Kr. e. 164-ben Makkabeus Júdás felszentelte a IV. Antiokhosz Epiphanész (uralkodott Kr. e. 175-163) szeleukida király által meggyalázott égőáldozati oltárt. Tehát ez az ünnep a jeruzsálemi templom újraszentelésének nyolc napon át tartó ünnepe. A szó maga egyébként megszentelést, megtisztítást, jelent. Ez az ünnep az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep, a fény ünnepe, amely egy csodára emlékezteti az izraelita népet.

„- Nész gadol hajá sám!”; – azaz magyarul nagy csoda történt, amikor tehát időszámításunk előtt 164-ben a makkabeusok felszabadították Jeruzsálemet és a Szentélyt, a szíriai görögök elnyomása alól. Ám amikor meg akarták gyújtani a zsidók az öröklámpást, hogy megünnepeljék a felszabadulást, nem találtak elegendő megszentelt olajat az úgynevezett menórához, csak egy kis korsónyit. Az új olaj sajtolásához nyolc napra lett volna szükség. S lám, az a kevéske olaj éppen nyolc napra mégis elegendő lett. Erre a csodára emlékeznek a Hanuka napjaiban, a fény ünnepén. A hagyománynak megfelelően nyolc napon keresztül meggyújtják a nyolcágú hanukai menóra (chanukkia) egy-egy újabb gyertyáját.

Az összesen nyolc plusz egy, vagyis kilencgyertyás gyertyatartó (a középen picit magasabban van a gyújtógyertya, ez a szolga, vele kell meggyújtani a gyertyákat) első hanukalángját kiszlév 24-én már meggyújtják, majd esténként ismét egyet-egyet és az ünnep végén minden láng ég, így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig.

EGY ÜNNEPI FINOMSÁG: FLÓDNI SÜTEMÉNY

Az ünnep végére tehát teljes szépségében égnek a hanukaünnep gyertyái, és jelzik a hívők ablakában, hogy abban a házban vallásos zsidók élnek. A világ egyik csodálatos városában, Jeruzsálemben, ilyen időszakban az este még szebb, és szinte semmi más ünneppel nem hasonlítható össze…

Az ünnep természetesen, akárcsak mondjuk karácsonyi ünnepek során, ajándékozással is, valamint finomságok fogyasztásával is, együtt jár. Ilyen ünnepi sütemény például a flódni, az askenázi (az európai izraeliták) zsidó konyha talán legismertebb süteménye. Édes, töltött sütemény. Aki szeretné elkészíteni az interneten számos leírást találhat.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró

Debrecen