„Az orvosi hivatásukhoz buzgón és alapos tudással gyakorló vidéki orvosok sorából kiválik érdemes működésével dr. Cozac Lajos érmihályfalvi  körorvos és betegsegélyző pénztári orvos (…). Kiváló tudásával megszerezte nagyszámú páciensei bizalmát és elismerését.” – írják  1933-ban, a “Bihar megye kultúrtörténete” című könyvben (631.oldal)

   Dr. Cozac Lajos születését illetően két adatunk is van. Az egyik szerint 1896-ban született Abrudbányán (Érmihályfalva könyv, 1998, 69. oldal), a másik szerint Aradon 1896. december 14-én (Bihar megye kultúrtörténete, 631. oldal), marosvásárhelyi köztisztviselő fiaként.

Középiskoláit a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte, ott érettségizett 1914-ben. Az első világháború kitörésekor bevonult a 22-es gyalogezredhez. Először önkéntes volt, majd az olasz és orosz frontokon harcolt. A harctéren meg is sebesült, kézfejét átlőtték.

A háborúból hazakerülve tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem orvosi fakultásán folytatta. 1922-ben kapta meg orvosi diplomáját, Kolozsváron maradt mint tanársegéd az élettani, majd a gyógyszerészeti intézetben, ahol   orvosi szaktudását  tökéletesítette.

1926-ban nevezték ki körorvosnak Érmihályfalvára, akkor már járási orvosi hivatal is volt városunkban.

 „Az első világháború éveiben megalakult a helyi vöröskeresztes kórház, amely később mint járványkórház működött. Itt főleg kolerás betegeket kezeltek. Ilyen megbetegedések járványszerűen fordultak elő akkoriban. Ennek a járványkórháznak főorvosa volt  az idősebb dr. Andrássy Ernő halála után Dr. Cozac Lajos.” (dr. Ábrám László adatai, Érmihályfalva könyv, 1998, 36.oldal)

Sikeres orvosi működése mellett az Érmellék minden kulturális, és sport tevékenységében részt vett. Tagja volt a tenisz- és a sportegyletnek, a vadásztársulatnak pedig titkára.  

1930-ban az akkori városi tanács tagjává választották.

 Érdemei elismeréséül a Román Koronarend lovagjává nevezte ki II.Károly román király. 

(Csatolt montázsunkon dr.Cozac Lajos és felesége, Laura, valamikor 1933 és 1937 között.)

Dr.Cozac 1923-ban nősült: „feleségül vette Gavril Roxin leányát, Laurát, aki szintén orvos, és a kolozsvári klinikán volt tanársegéd. Gyermekeik: Lucia és Lia.” (Bihar megye kultúrtörténete, 632.oldal)

  Az 1934-es Érmihályfalvi évkönyv ezt írja róluk: „A Járási Egészségügyi Hivatal vezetője Dr. Cozac Ludovic körorvos, felesége Dr. Cozacné dr. Ratiu Laura körorvos és fogorvos, laknak Str. Regele Ferdinand nr. 50. (Nagyújváros) telefonszám 24, megjegyzés: saját kocsi.”

Idős korában is városunkban élt feleségével, a mai Forradalom útján lévő házukban (képünkön). Itt halt meg, de Nagyváradon temették el.

Múzeumi tevékenysége

Dr.Andrássy Ernőnek nem csak kollégája, de jó barátja és önzetlen munkatársa is volt.

Amikor 1952. október 19-én megnyílt Dr.Andrássy Ernő saját házában berendezett múzeuma, a múzeumi bizottság tagjai között találjuk Dr.Cozac Lajost (forrás – Nánási Zoltán: Dr.Andrássy Ernő, az Érmellék polihisztora, 61.oldal). Ugyancsak az említett kötetből tudjuk, hogy Dr.Cozac magyarázó akvarell képeket festett a múzeumi kiállításra. (i.m. 62.oldal)

Fénykép örökíti meg (alább, jobbra) a múzeum segítőit akik Jakab Jenő, Oláh Nándor, Szász Ferenc, Dr. Andrássy Ernő és Dr.Cozac Lajos. (i.m. 84. oldal)

1956. októberében a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásában, mely többek között az Andrássy múzeum hírét vitte az éter hullámain, a műsorban többek között Dr. Cozac Lajos, Fekete Károly és Bogáthy Sándor festőkről is szó volt. (i.m. 66.old.)

Tusa Ágnes: Hajdan élt emberek című írásában szeretettel emlékezik  Cozac doktorra. (Barangolás, 49.oldal): „Jó orvos, az életet szerető, élni tudó ember, humanista. (…) Szaktudásával, nyíltságával, szókimondásával hamar belopta magát az érmellékiek szívébe…”

Dr.Cozac Lajos festészete

Az Érmihályfalva könyvben (69. oldal) Nánási Zoltán ezt írja:  „Még festőművészkedésre is jutott idejéből, sajátos ecsetkezeléssel készített képeivel többször vett részt a helybeli, nagyváradi és nagykárolyi kiállításokon.”

  Tusa Ágnes is említi, hogy festészettel is foglalkozott. Erre több ideje nyugdíjas éveiben jutott. (Barangolás 49. oldal)

A “Barangolás múltban és jelenben” könyvben Marcsó Józsefné is szeretettel méltatja az általa is nagyra becsült Cozac doktort, a festőművészt. (46. oldal)

„Nagy művészpártoló és ő maga is alkotó autodidakta művész. (…) A festészet csak hobbi szinten maradt jelen életében, de ez minden szabadidejét kitöltötte, és igencsak közel állt a szívéhez. Többnyire akvarell képeket festett, naturalista stílusban, de szívesen nyúlt az olajfestékhez is. (…) Képein egyéni felfogás érvényesül, festett tájképet is. Határtalan természetszeretet és életszeretet árad munkáiból, ceruzavázlatai is magas rajzkészségről és biztos arányérzékről tanúskodnak.”

(Bemutatott festményei magántulajdonban vannak.)

Városunkban ma egy kis utca viseli Dr.Cozac Lajos nevét, mely az Arany János utcából nyílik, az Ara cipőgyár irányába.

Halálának 35. évfordulóján emlékezzünk kegyelettel Dr. Cozac Lajosra, ki annyit tett értünk, e város lakosaiért.

                       Kovács Rozália helytörténész

                                              (kiegészítő munkák: Rencz Csaba)