2013. March 9.
Az edzőmeccseken mutatott eredményeit nem tudta a bajnokságra is átmenteni az Unirea: a IV.-Liga első tavaszi fordulójában a hazai pályának számító Szentjobbon a Bondoraszói Poiana gárdájától 1-0-ás félidő után 2-0-ra kikapott.
A szentjobbi pályán sem sikerült...
Az Unirea a telet a IV.-Ligás labdarúgó bajnokság tabellájának utolsó helyén töltötte, ám a folytatást tekintve bizakodásra adhatott okot, hogy a csapat a tavaszi folytatásra készülve több játékossal erősített, és edzőmeccsein is jól szerepelt.
A pályának még őszről hátramaradt egy meccsre szóló eltiltása miatt nem a Praszler stadionban, hanem Szenjobbon fogadta a gárda a Bondoraszói Poianát, mely a tabella ötödik helyéről várta a folytatást, és az ősszel hazai pályáján 1-0-ás győzelmet aratott.
Szombat délután esős, borongós idő, ennek megfelelően csúszós pálya várta a csapatokat.
Szabó Zoltán edző a következő gárdát szerepeltette: Szász – Katona, Ruszkai, Solti, Horváth, Illés (66.p. Sándor Kr.), Varadi, Chereji (46.p. Létai), Lakatos (84.p. Sándor Cr.), Pap (53.p. Szalai), Benciu.
A találkozó elején úgy tűnt, a mieink birkóznak meg nehezebben a csúszós, ugyanakkor egyenetlen pálya nehézségeivel, a “játékot” a csapkodás, kapkodás jellemezte, elvétve sem lehetett látni egymás után három pontos átadást. Csupán két, nem túl meggyőző gólhelyzetet jegyezhettünk fel: a 16. percben Benciu erőtlen fejese, majd a 18. percben Lakatos lövése jelezte, hogy szeretnénk azért gólt szerezni. Mindez azonban nem nekünk jött össze, hanem az ellenfélnek: már a 23. percben is csak a szerencsén múlott, hogy a bondoraszói csatár gurítása elkerülte a kapunkat, a 28. perc azonban már nagyjából megpecsételte a sorsunkat. Az egyik kapura törő ellenfelet Solti utolsó emberkét akasztotta meg a tizenhatoson belül, amiért megkapta már második sárgáját = piros, és máris emberhátrányba kerültünk, ráadásul a megítélt tizenegyeset – bár jó irányba vetődött – Szász nem tudta hárítani – 0-1.
A második félidő elején Szabó Zoltán két cserével is frissíteni igyekezett, majd szerkezeti változtatással pedig kockáztatott is, ám a látvány nem változott, és legalább öt-hat olyan helyzet volt, amikor csak pislogtunk, hogy a labda a kapunkban köt-e ki, vagy megússzuk… Ebben a játékrészben több mint egy fél órát kellett várni az első említésre méltó akciónkra, amikor Szalai Lakatost indította, beadását Benciu elől rúgták ki a védők. Legnagyobb helyzetünk Lakatos nevéhez fűződik, aki a 80. percben egy kiugratás után jól emelt át a kapuson, de sajnos egy picivel a kapun is.
A remény a 83. percben lett oda végleg, amikor az ellenfél egy hosszú előreívelésére a védők, és az egyik csatár mellett Szász is rámozdult, messze kifutva kapujából – a csatár mindenki mellett elvitte a labdát, gyakorlatilag elgyalogolva vele a gólvonalhoz – 0-2.
A következő fordulóban az Unirea a listavezető Hegyközpályi Kinder vendége lesz, melytől ősszel hazai pályán kikapott 1-0-ra.