
Ami egy focimeccsen megtörténhet, az nagyjából megtörtént az Unirea – Szentandrási Crişul találkozón, melyre hétközi fordulóban került sor szerda délután a Praszler stadionban. A megyei első osztályú labdarúgó bajnokság megnyerésére aspiráló vendégeknek igen kellettek volna a pontok, hogy ne szakadjanak le a riválisoktól (Diószeg, Belényes, Nagyváradi Egyetem) és számunkra sem volt jó előjel, hogy az ősszel 4-1-re kaptunk ki náluk. Ráadásul több nagynevű játékosuk is van, például az első osztályt megjárt Bundea vagy az edzői tisztséget is betöltő Dianu, aki végül maga is pályára lépett, éppen azt a Ştefan Rault váltva, aki hosszabb kihagyás után szülővárosában tért vissza a szentandrási keretbe.
A meccs úgy kezdődött, ahogyan az itthon már “megszoktuk” – rosszul: miközben mi támadtunk, az első vendég akcióból szabadrúgás lett, a kapu elé ívelt labdából pedig fejes-gól – 0-1. Még fel sem ocsúdtunk, amikor egy rossz kapuskirúgás landolt a félpályánk derekán, a visszaérkező távoli lövést kapusunk az oldalhálóba “védte” – 0-2, és még csak a 12. percben jártunk! Ebből még nagy zakó is lehet, amit házhoz hoztak, rémülhettünk meg. Csapatunk azonban nem roggyant meg, a 21. percben szépítettünk, amikor egy kapusról kipattanó labdát Gego küldött a hálóba – 1-2. Újabb fordulatot a 24. perc hozott, amikor állítólagos ütésváltásért (amire természetesen mindkét fél másként emlékszik) a bíró egy-egy piros lapot osztott ki, a mi oldalunkon Crişan hagyta el a játékteret. A 27. percben kiegyenlítettünk: Daroczi szemrevaló egyéni akciója után lőtt a hálóba – 2-2, sőt a 40. percbe már vezethettünk is volna, ám Lakatos kapus feletti perdítését a gólvonalról vágták ki… Ami késik, nem múlik, a 41. percben a Daroczi buktatásáért megítélt büntetőt Foriş értékesítette – 3-2. És még mindig nem volt vége, a 44. percben Foriş ezúttal a szenvedő alany volt, az ő kezére pattant a labda, ellenünk következett tizenegyes – 3-3. Mondhatjuk, hogy egy félidő alatt annyi minden történt, ami elég szinte egy fél szezonra, és akkor még a sárga lapokat nem is említettük, melyekből – az egész meccset tekintve – biztos felmutatott a bíró vagy 8-at, 10-et.
A második félidőben már nem potyogtak a gólok, a pályán a küzdelem dominált, miközben a két kispad között abban egyetértés volt, hogy a játékvezető szükségtelenül lépett elő főszereplőnek, nem kellett volna ténykedésével tovább szítsa az amúgy sem túl higgadt felek indulatait. Játékosaink közül bárkit lehetne dicsérni és korholni egyaránt, hiszen a tetszetős kombinációk, szép elfutások hajmeresztő hibákkal váltakoztak. Hogy még élesebb legyen a helyzet, Daroczinak a második sárgát is felmutatta a bíró a 75. percben, így nyolc mezőnyjátékossal maradtunk. Focistáinkra ez azonban mintha ösztönzőleg hatott volna, a végén nagyot küzdve nem csak megőrizték a döntetlent, de nyertünk is: a korábban társaihoz hasonlóan jó és rossz megmozdulásokat egyaránt bemutató Iova mindent helyrehozott, amikor a 89. percben a tizenhatos vonalánál levette a labdát, majd a keresztléc alá bombázott – 4-3. A 4 perces hosszabbítás – főleg hazai szemmel – túlzásnak tűnt, de az eredmény már nem változott, örülhettünk egy végre jól végződő, látványos, izgalmas meccsen megszerzett 3 pontnak, amivel visszaszereztük a tabella 5. helyét.
Ifj. Fele Sándor edző csapata: Gábor G. – Hossu, Iova, Foriş, Crişan, Sándor (78.p. Krizsán), Tóth (67.p. Béres), Mândrila, Gábor J. (17.p. Daroczi), Lakatos, Gego.
A forduló további eredményei és a tabella állása ide kattintva tekinthető meg.
Az ifjúsági csapat kiegyenlített meccsen, ám a második félidő elején 2 perc alatt kapott gólokkal 2-0-ra vesztett.
A hét végén a Gurányi Padişul visszalépése miatt csapatunk szabadnapos lesz, majd a jövő héten – tekintettel a XXV. Nyíló Akác Napokra – csütörtökön kerül sor a Borsi Viitorul elleni hazai találkozóra.