Az idei év az olimpia éve (a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok 2016. augusztus 6. és 22. között zajlanak majd), érdemes hát egy régmúltba visszatekintő történelmi érdekességet megismerni, mégpedig azt, hogy miként állapítottuk meg az olimpiák kezdetét, mai
naptárunkkal számolva.
A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja a periodikusan ismétlődő jelenségeket időben előre és vissza is számolni. Ilyen vonatkozásban tud e matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan régmúlt esemény
időpontjának tisztázásakor, amikor a leírások említenek égi látványosságot is.
A történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy holdfogyatkozás, azért, mert a fogyatkozásokat pontosan vissza lehet számolni, és ez által a mai időszámításunk szerinti rendszerben meg lehet adni egy keresett esemény dátumát.
A görögök a híres sportesemények, az olimpiák kezdő évével (olimpiád-éra) indították naptárukat, így számolták a múló időt. Az utókor azonban nem sokat ért azzal, ha talált egy olyan dátumot, hogy adott olimpiász év, valahányadik éve, mindaddig, amíg nem sikerült
tisztázni az első olimpiász első évét. A történészek körülbelül négy évtizedes pontossággal tudták csak az 1. olimpiász 1. évét behatárolni. A pontosítást egy napfogyatkozás időpontjának kiszámítása hozta meg.
Hérodotosz (kb. i.e. 484 – i.e. 425) görög történetíró a kis-ázsiai Halüsz folyó (ma Kizilirmak) közelében vívott lüd és méd háború egyik csatáját a 48. olimpiász 4. évébe tette.
A mai Törökország területén vívott csata a későbbi Caesarea mellett volt és lejegyezték róla, hogy a harc közepette a „nappal éjjelre változott”;. Alüattész lüd és Küaxarész méd király katonái annyira megrémültek a váratlan égi jeltől, hogy elszaladtak és a harcot
befejezték.
A két békétlen király pedig úgy értelmezte az égi intést, hogy hasznosabb lenne a háborúskodást befejezni! Békét is kötöttek egymással. A nyilvánvaló napfogyatkozásnak azonban nemcsak a békekötés lett az eredménye, hanem ez a jelenség adta a kulcsot minden olimpiád-érában megadott görög évszám adat átszámítására, igaz sok
száz év eltelte után.
A csillagászok ugyanis a történészek (hozzávetőlegesen 40 éves pontossággal) által meghatározott időintervallumban végig számolták arra a földrajzi koordinátára az összes számításba jöhető napfogyatkozást, ahol a csata zajlott. Sikerült megállapítani, hogy
i.e. 585. május 28-án délután volt látható ezen a vidéken egy
napfogyatkozás.
A történészek i.e. 626. és i.e. 583. közötti években jelölték meg a csata lehetséges időpontját és valóban beleesik. (Egy számítógépes program segítségével magam is ellenőriztem ezt és az északi szélesség 38 fok, keleti hosszúság 35 fok 30 perc földrajzi
koordinátán valóban látható volt napfogyatkozás a közölt időben.) A híres olimpiád év első éve így i.e. 776-ra lett rögzítve.
Az említett napfogyatkozás Milétoszban is látható volt, ahol a híres görög tudós matematikus Thalész élt. Thalész (kb. i.e. 640 – i.e. 546) ezt a napfogyatkozást előre jelezte, és ezért lett később a hét görög bölcs egyike.