A Berényi család (Karancs-Bernényi, gróf) régi törzsökös magyar család. Az oklevelek 1205-től említik a családot. A településünkön élő Berényi család nem használta az előnevet, a grófi ősökre sincs bizonyítékunk, valószínű, hogy valami oldalágról van szó. Kempelen Béla, aki a nemes családokról ír, csak így említi: Berényi családbeliek.

Az első Berényi családtag, akinek élete kapcsolódik Érmihályfalvához, id. Berényi Sándor (1875-1944), aki jegyző volt városunkban – írja az “Erdély és a visszatért keleti részek” (557. old.)

Sírkövük a római katolikus temetőben van, felirata: Berényi Sándor / 1875-1944/ és neje / Tóth Etelka /1880-1935/ leányuk Gizike /1910-1922/ Nyugodjanak békében /

Id. Berényi Sándor gyermekei: Margit (1907-1989) Zumpfe Ferenc felesége, Sándor, a főjegyző, Zoltán, Ilona és Gizella. Bal oldali képünkön a feleség, Tóth Etelka.

Ifj. Berényi Sándor főjegyző Érmihályfalván született 1905-ben. Középiskoláit Debrecenben végezte, s utána a közigazgatási pályára lépett. Hajdúhadházán mint gyakornok működött, majd Szombathelyen tanfolyamot végzett. Sásdon 10 éven át aljegyző volt, és a felszabadulás után Érmihályfalvára került mint jegyző. (Erdély és a visszatért keleti részek, 557.old.)

Id. Berényi Sándornak (jobbra) testvére Berényi Miklós (1885-1939, balra) földbirtokos, aki „a földnek igazi szerelmese, és a mihályfalvi gazdakörben sok előadást tartva nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az érmelléki gazdák ismeretekben bővültek. Született 1885-ben. 1914-ig kereskedő is volt, majd a világháború kitörésekor bevonult a debreceni 39-es gyalogezredhez. Előbb az orosz fronton, majd az olasz fronton harcolt, a piavei átkelésnél és a görzi ütközetnél tüntette ki magát.

Hazatérve tovább gazdálkodott és a kisebbségi magyarság érdekeiért vívott harcban tevékenykedett. Részt vett a Magyar Párt megalakításában, a református egyháznak presbitere, a kaszinónak igazgatósági tagja” – olvassuk a “Bihar vármegye kultúrtörténete” című könyvben (569. old.)

Berényi Miklós (1885-1939) felesége a szintén érmihályfalvi Gáspárdy Ida (1882-1964), Gáspárdy Gyula és Vida Teréz lánya.

A Berényi ház a Forradalom utcán van, úgy ismerjük mint a Zumpfe család házát (Tusa Lajos tanár felesége, Ágnes, Zumpfe lány), ma a görög katolikus egyház tulajdona.

                                                          Kovács Rozália helytörténész