Kölcsey és Kazinczy nyomdokain

Kölcsey és Kazinczy nyomdokain
2015. April 3.
Egy újabb élményekben gazdag kiránduláson vehettek részt az Érmihályfalvi 1. Számú Mezőgazdasági Főgimnázium tanárai és diákjai a Határtalanul pályázat keretében. A baktalórántházi vendégeskedés rövid beszámolója olvasható az alábbiakban.
/vlm/Image/Show/84/
A kirándulók Kölcsey Ferenc síremlékénél

Az ősz vendégeket hozott a főgimnázium udvarára, amikor is a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjai néhány tanár kíséretében ellátogattak Érmihályfalvára a “Nyírségi és érmelléki magyar nyelv(sz)építők” projekt keretében. Ennek második fordulójára került sor 2015. március 20. és 22. között, amikor a főgimnázium 22 tanulója és a pályázatot irányító tanárok – Zeffer Tímea igazgató, Boda Brigitta és Szilágyi József – viszont látogatásra érkeztek Baktalórántházára, nagyon várva a találkozást az ősszel szerzett barátokkal, ismerősökkel.

A köszöntés után lepakolhattuk a csomagjainkat a nemrég felújított kollégium szobáiba, majd egy “szatmári” körútra indultunk. A folyók hídjaival teletűzdelt út fő célállomása Szatmárcseke volt, ahol megtekinthettük a himnusz írójának emlékmúzeumát és felkerestük Kölcsey Ferenc síremlékét a csónak alakú fejfákkal gazdag temetőben. Két vers elszavalása után közösen elénekeltük a himnuszt tiszteletadásunk jeleként, majd tovább folytattuk utunkat a Nyírségben, melynek szépsége Petőfi Sándort is sokszor versírásra késztette. A délutáni utunk zárásaként a nyíregyházi Korzón sétáltunk egy órácskát, amit vacsora követett.

A szombati nap kicsit szelesebbre sikeredett, így a tokaji megállónál többen a kabátot is elővették. Utunk Sátoraljaújhelyen keresztül Széphalomra vezetett, ahol Kazincy Ferencnek, a magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család síremlékét látogattuk meg. Valóságos zarándokhely ez, ahová szerte a világból érkeznek látogatók, a hely szelleme, a “couleur locale” az abaúji és zempléni vidék legismertebb és legkedveltebb idegenforgalmi központjává tette. Számunkra is felemelő látvány volt a mauzóleum, valamint a Magyar Nyelv Múzeuma, ahol egy interaktív foglalkozáson vettünk részt. Egy egész nap sem lenne elég, hogy a sok információt magunkba szívjuk. A szeles időjárás miatt a piknikezés elmaradt, egy fedett helyen megebédeltünk, majd a sírkertbe vonulva két verssel emlékeztünk Kazinczy hagyatékára. Visszafelé is megálltunk a Tokaj -hegy lábánál, hogy megcsodálhassuk a délutáni napsütésben a Tiszát és a rajta sikló hajókat. Már estére járt, mikor még mindig a Széphalmon látottak hatása alatt voltunk.

A vasárnap délelőtt igen aktívan telt, hisz tojásfestés és lovaglás volt a program. Két csoportot alakítottunk, melyek felváltva vettek részt a foglalkozásokon.

A három nap végén, a megbeszélések során, egy naptárt is készítettünk közösen vendéglátóinkkal a két utazáson készült képek felhasználásával, ennek befejezésén is munkálkodtak a diákok. Már mindenki a fájó búcsúzáson gondolkodott, amikor egy nagyon szórakoztató meglepetés-előadást nézhettünk végig, melyet a “baktai” tanárok és diákok mutattak be, szűnni nem akaró taps volt a jutalmuk.

Az utolsó csoportkép elkészítése előtt megnézhettük a közösen készített naptárat, majd nehéz búcsú következett, melyen megígértük testvériskolánk diákjainak, tanárainak, hogy máskor is szívesen ellátogatunk hozzájuk. A hazaút csendben, a sok élményt végiggondolva telt.

Köszönet Tóthné Farkas Zsuzsa intézményvezető-helyettesnek, Antalné Nyárádi Csilla és Nagyné Varga Máriának, akik nélkül nem lett volna részünk a kirándulásokon szerzett élményekben.

Szilágyi József tanár

Keresés