Január 22. napját annak tiszteletére választották a Magyar Kultúra Napjává, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta és jelölte meg dátummal Himnuszunkat. Erre emlékeztünk iskolánkban, a Technológiai Líceumban egy kisebb rendezvény keretében. Előadást tartott könyvtárosunk, Paulenschi Anna, aki felhívta a figyelmet, hogy a kultúra olyan összetett egész, ami magába foglalja a tudást, a hiedelmeket, a művészeteket, a szokásokat és minden olyan emberi képességet és viselkedést, amit az ember a társadalom tagjaként sajátít el.

Elhangzott József Attila egyik utolsó, szép és egyben szomorú verse, mellyel azokra a művészekre, alkotókra, befogadó emberekre emlékeztünk, akik nélkül csodálatos kultúránk nem létezhetne: az Íme, hát megleltem hazámat című költemény Varga Alexandra Lilla ajkán zengett. A Nyíló Akác Néptáncegyüttes fiataljai táncukkal örvendeztették meg szívünket, majd lelki feltöltődésként mindenki elmondta, hogy mit jelent számára a magyar kultúra.

Reméljük, hogy e programmal erősíthettük diákjaink magyarságtudatát, a kultúra iránti érdeklődését, szeretetét és nyitottságát. Köszönjünk könyvtárosunknak, Anikó néninek, a mi második anyukánknak a szervezést.

Lakatos-Dienes Ilona

magyartanár