Nemrégiben a magyarországi testvértelepülés nyugdíjas egyesületének meghívott vendégeként Hajdúnánásra látogatott az érmihályfalvi Szépkor Nyugdíjas Egyesület küldöttsége, melyet azokból a tagokból állítottak össze, akik a legaktívabbaknak bizonyultak az elmúlt időszakban. A találkozó apropóját az adta, hogy a vendéglátók megalakulásuk 15. évfordulóját ünnepelték. Az érmihályfalviak mellett képviseltette magát Nyíradony, Hajdúböszörmény, a Partiumból pedig, rajtunk kívül, ott volt Bihardiószeg, Érsemjén viszont nem tudott eljönni.

Okos ötlet volt a szervezők részéről, hogy megérkezéskor, a Művelődési Ház előcsarnokában, aki akarta, megmérethette a vérnyomását és a vércukorszintjét, ami viszont, szerintem, nem lehetett hiteles érték, ugyanis előzőleg jól belakmároztunk a feltálalt édességekből.

Az ünnepi ebéd előtt az elnöknő ismertette az egyesület addigi tevékenységét és céljait, bemutatta azokat, akik a legtöbbet tettek a sikeres munka érdekében. Azt is elmondta, hogy a helyi önkormányzat nem mindig viseli szívén az öregek sorsát, bizony sokszor kell kérni, néha már könyörögni a segítségért, ezért lehetnek hálásak a támogatóknak, akik nyitott lélekkel állnak az Egyesület mögé. Talán megfordult a vezetők fejében, hogy nemsokára már ők is ebbe a státuszba fognak kerülni?

Az ebéd finom volt, érzett az ételeken, hogy hozzáértők készítették, s a felszolgált desszertek meg az italok szerencsésen egészítették ki az összhatást.

Régi tapasztalat, hogy a zene, a jó talpalávaló, meggyógyít minden bajt, így nem csoda, hogy hamar táncra perdültek a jelenlevő élemedett korúak, és megtelt a terem a felszabadult életöröm hangulatával. (Kár, hogy a zenész nem állt a helyzet magaslatán, ugyanis ügyesen kerülte ki a helyes, nem hamis hangokat! Ebben viszont jó volt!) Pici üröm volt az örömben, hogy a hölgyek egymással kényszerültek táncolni, ugyanis a kb.150 személy közül csupán 6 férfi volt a teremben. Gondolom, ehhez nem kell kommentár…

Nemsokára kihúzták az előzőleg megvásárolt tombolajegyeket, s ebben az érmihályfalvi csapat remekelt, ugyanis több apró nyeremény került hozzánk, sőt, a III. díjat is elhozta egyik tagunk.

Hazafelé is remek volt a hangulat, még akkor is, ha a magyarországi utak gyakran próbára tették a jármű és az utasok ellenálló képességét egyaránt.

Boros József