Csillagászati élményeim a román határ közelében
Jupiterfedés – Álmosdi-falusi hangulatban
A trianoni határ közelében, a hajdú-bihari Álmosdon, feleségem szüleinél, készülődtem a 2012. évi július 15-én hajnalban lezajló Jupiterfedésre. Egy ilyen jelenség igen ritka csemege, még azoknak is, akik már sok éve szerelmesei a csodás égi világoknak.
A hazai időadatokkal mondva, hajnali három óra előtt csörgött a vekker, aztán irány a nagyon szép falusi hangulatú kertünk vége, ahol a jó öreg NDK-s Telementorral (ez egy jó régi amatőrcsillagászati lencsés távcső, speciális állványzattal), hozzávetőlegesen harmincötszörös nagyítással, és egy „gyalogsági”; binokulárral, valamint órával, és lámpával felvértezve készültem fel az égi eseményre. Előtte persze egy kis falusi házi pálinka volt a hajnali (igen hideg volt ekkor) pezsdítő…
Legnagyobb örömömre 14 éves kislányom, Sára is hősiesen vállalta a felkelést, és a segítő munkát. (Nosztalgiáztam is vele, hogy jó pár éve, pontosabban 2001. november 3-án, Soma fiam a Szaturnusz fedésekor szerzett hasonló élményeket! Akkori élménybeszámolónkat lásd:http://macsed.csillagaszat.hu/z92.htm honlnaprészen.)
Meseszép volt az égbolt Álmosdon, valahonnan mulatós zene szólt, és még a romániai oldalra (a határ egészen közel van) eső vonat zakatolását is hallottam. Hajnali három óra felé a holdsarló közelében, attól balra, járt már a Jupiter, szintén balra alattuk a Vénusz, mint hajnalcsillag ragyogott, jobbra felettük a Fiastyúk, és a „Bikaszeme”; tündökölt.
Azonban vészjóslóan felhősödött! Zajácz György barátommal (Magnitúdó Csillagászati Egyesület elnöke, lásd: www.macsed.csillagpark.hu ) több telefont váltottunk, szinte égett volna a drót, ha nem mobilozunk: – Debrecenben reménytelen a helyzet, felhősödés! – jelentette Gyuri kétségbe esve! Álmosdon ekkor jó református magyarként imádkoztam, hogy ne érjen oda a felhő a Hold közelébe, amíg a Jupitert el nem fedi égi kísérőnk, hiszen ez a jelenség egyik fontos nézni- és észlelni valója!
Mintegy ökumenikus hangulatot adott az egészhez a kertvégével szemközt látható álmosdi görög katolikus templom, és szépen megvilágított alakzata. A torony tetején a kettős keresztet a felhősödés során párszor megnéztem, igaz furcsa látvány volt, hiszen a csillagászati távcső optikája fejjel lefelé állította látszólag a templomot… Imán nem volt hatékony: 8 perccel a belépés előtt (ez hajnali fél négyre volt várható) teljesen elfedte a felhő a Holdat és környékét. Csillagász tragédia! Pár csepp esőkicsapódás, kétségbeejtő telefon Gyurinak, Sárika szomorú, bár előtte mindent megnézett, amit csak lehetett… Sebaj, várunk, hátha a kilépéskor nem lesz felhő.
A kilépés közeledett, ki-kibújt a Hold, gyorsan mozgó, szakadozó felhőzet, reménykedés! A hab a „csillagtortán”; az volt, hogy a kilépés előtt elfedte a Hold a HD 27639 nevű csillagot, ami az 5,9 magnitúdós fényessége miatt távcsővel észlelhető lett: belépése a Hold mögé 4 óra 10 perc 59 másodperckor történt. További fohászok, és a felhők néha eltűntek, majd visszajöttek, megint eltűntek, igazi izgalom volt. Végül 4 óra 20 perc és 47 másodperckor a Jupitert már szinte teljes egészében látni véltem, megtörtént a kilépés, a Hold sötét, jobboldali részén. De a kibukkanás korábban indulhatott, amikor éppen felhőtakarás lehetett. Fél siker, de mégis nagy élmény! (Nagyon szépen láttam a Jupiter két holdját, az Európát és az Iót is, 4 óra 24 perc körül! Majd 4 óra 28 perckor már a négy holdacskát is láthattam, az észlelési pontomról, vagyis a Ganymedes és a Callisto holdakat is!)
Ez után ismét felhősödés történt, de később majd feloszlott, és egészen világos lett már, amikor távcsővel még mindig láthattuk a Jupitert, akkor már a Holdtól jobbra.
Nagy élmény volt a jelenség, még akkor is, ha már negyven éve csillagászkodom. A hajnali pirkadatig vártam, néztem még a nyári háromszög csillagait, de a felhők miatt a horizontból felszökkenő napfelkeltét nem észlelhettem. Egy kis falusi fokhagymás pritóst, kacszsírral, és boros teával reggeliztem. Hasonló élményeket kívánok az Olvasóknak is…
Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró, Debrecen