2012. October 6.
A Dióverő Szíp Napok szombat délutáni programja az október 6.-i emlékezés jegyében telt, a kultúrházban, illetve a római katolikus templomban.
Thurzó Zoltán (zongora) és Bozsódi Beáta (cselló) a katolikus templombeli koncerten
A műsor után a jelenlévőket a nyugdíjasok Szépkor Egyesületének tagjai fánkkal kínálták.
A program a római katolikus templomban folytatódott, ahol hagyományosan sor kerül az október 6.-i megemlékezésre. Minden pad megtelt, és örömmel láthattuk a sok fiatalt – igaz, sokuk számára túl hosszúra nyúlt az esemény, ami talán nem is csoda, hiszen összességében 3 órát tartott.
Az ökumenikus szentmisén Balázsné Kiss Csilla református lelkész arról szólt, hogy nem csak az aradi, de a budapesti vagy éppen az érmihályfalvi golgotára is emlékezni kell a nemzeti gyásznapon – nem csak a hősökre, hanem az áldozatokra is. Mindazokra, akik gyűlölték a zsarnokságot, és áldozatai lettek úgy is, ha életben maradtak, és a mindennapok kereszthordozói lettek 1849-ben, 1920-ban, 1956-ban. Manapság, 2012-ben érezzük-e az igazi szabadság fontosságát? – tette fel a kérdést, majd választ is adott: egyedül a biblia szava lehet a mércénk.
A nap utolsó programjaként, ugyancsak a római katolikus templomban – az előbbiek folytatásaként – Thurzó Zoltán zongoraművész és barátai, művésztársai koncertjére került sor (a részletes repertoár ide kattintva olvasható).
A Dióverő Szíp Napok vasárnapi programja itt olvasható.
(*Idézet a délután elhangzott, Kerecseny János – Az aradi tizenhárom című verséből.)