A képviselő azzal indokolta a törvvénymódosítást, hogy nagypéntek az Európai Unió 16 tagállamában (tavaly óta Magyarországon is) munkaszüneti nap. Az Európai Unió intézményeiben, például az Európai Bizottságban is áll a munka nagypénteken.
Emellett Romániában csak 14 hivatalos ünnepnapot ír elő a munkatörvénykönyv, míg például Belgiumban, Litvániában vagy Cipruson 16-17 munkaszüneti nap van évente. A nagypéntek az egyik legfontosabb hitéleti esemény, ezért munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani – olvasható a tervezet indoklásában.
A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv a következő dátumokat szabja meg hivatalos ünnepnapként: január 1-2. (újév), január 24. (Moldva és Havasalföld egyesülése), húsvét első- és másodnapja, május 1. (munka ünnepe), június 1. (gyermekek nemzetközi napja), pünkösd első- és másodnapja, augusztus 15. (Nagyboldogasszony), november 30. (Szent András, Románia védőszentjének napja), december 1 (Románia nemzeti ünnepe), december 25. és 26. (karácsony).
A három vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint.