
Szombat délután a református templomban, Darabont Tibor ottományi református lelkipásztor köszöntötte az ünnepi ökumenikus istentiszteletre érkezetteket. A 408. ének, a Szózat első két versszakának eléneklése, majd a 334. ének után, Bogdán István katolikus esperes atya Jeremiás próféta könyvének 11 fejezet 18-20 verséből idézett, később János evangéliumából vett példabeszédet. Kiemelte, Isten megáld minket, magyarokat, reményvesztett helyzetekben is bízhatunk segítségében, de ehhez szívünket meg kell nyitnunk, hogy fogadjuk be az ő áldását.

Utána a Zelk Zoltán Gimnázium diákjainak ez alkalomra összeállított verses-zenés összeállítása következett, Darabont Alíz tanárnő irányításával.

Szűcs Dániel baptista lelkipásztor köszöntötte a jeles alkalomra érkezett híveket. Igehirdetésében a testi és a lelki szabadság közötti különbségeket taglalta. A testi szabadságot az emberek vívják ki, míg a lelki szabadságot a megváltó által érhetjük el. A lelki szabadságot Jézus vívta ki a kereszten, általa mindnyájan elérhetjük ezt, csak akarnunk kell, hiszen Isten mindenkit meg akar szabadítani. Gecse Tamás értarcsai református tiszteletes szólítására az ünneplők, nemzeti imánk a Himnusz első két versszakának eléneklése után átvonultak a Széchenyi téren lévő Petőfi emléktáblához.

Itt Boros Emőke tanárnő, az esemény moderátorának köszöntője után, Karsai Attila megbízott polgármester ünnepi beszédét hallhatták a téren. Örömét fejezte ki, hogy több év után újra egységes, felekezettől független közösség jellemzi a 2024-es március idusának megünneplését. Az 1848-as események nem csupán egy fejezetet képeznek a magyar történelemben, hanem azok ideálok és értékek, amelyekre azóta is építkezünk. Idén négy választás előtt állunk, amely egy évtizedre eldönti jövőnket, sorsunkat. Minden magyar ember érdeke, hogy a körülöttünk lezajló nagy változásoknak a mi közösségünk győztese és ne vesztese legyen. Együtt képesek vagyunk fejleszteni településeinket, intézményeinket és együtt tudunk küzdeni, hogy a magyar gazdák, családok, megkapják azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak.
2024-ben is győzzön a szabadság, testvériség, egyenlőség és legfőképp: győzzenek a magyarok!

Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ elnök, szenátor lépett ezután a mikrofonhoz. Beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzet akkora elszántsággal küzdött, hogy csak két nagyhatalom tudta térdre kényszeríteni. A szabadságharcot el lehet tiporni, de a vágyat a szabadság iránt sosem lehet elvenni a magyaroktól. 2024-ben, a választások évében, 176 évvel a történelmünket formáló események után, újra egy szív, egy lélek kell legyünk, hinnünk kell a közös jövőben. Itt Érmihályfalván is időszerű, hogy bölcsek legyünk, mutassuk meg erőnket, ezt kívánja a nemzet, győzzenek a magyarok, zárta gondolatait Cseke Attila, Érmihályfalva díszpolgára.

Ezután a koszorúzás pillanatai következtek, Boros Emőke szólította a Petőfi emléktáblához a koszorúzókat. Először Cseke Attila a megyei RMDSZ nevében, majd Karsai Attila megbízott polgármester, utána Nyakó József és Krizsán Csaba a helyi tanács RMDSZ frakcióvezetője koszorúzott. Az Érmihályfalvi RMDSZ Nőszervezet nevében Kovács Angéla elnök és Tivadar Kecskés Renáta alelnök, a Nyíló Akác Alapítvány nevében Kiss Csaba és Torda Imre kuratóriumi tagok, az Érmihályfalváért Egyesület nevében Oláh Sándor elnök, a Szépkor Nyugdíjas egyesület nevében Magda Erzsébet és Bobes Erzsébet társelnökök helyezték el az emlékezés koszorúit. Az Érmihályfalvi Római Katolikus egyház részéről Bogdán István esperes és Cseh László, a Református egyházközség részéről Darabont Tibor és Gecse Tamás lelkipásztorok, az Érmihályfalvi Magyar Baptista Egyház részéről Szűcs Dániel lelkipásztor és Kelemen Tibor gyülekezetvezető koszorúzott. Az 1-es Számú Technológiai Líceum képviseletében Zeffer Tímea igazgatónő, Gergely Tamás tanár valamint Galajda Maja és Károlyi Krisztián diákok, a Zelk Zoltán Gimnázium részéről Varga Róbert igazgató, Nagy Kincső és Bartha József diákok, az Érmihályfalvi Egészségügyi és Szociális központ részéről Csűri József intézményvezető koszorúzott. A Partiumi Falugazdász Hálózat képviseletében Nagy László agrármérnök, falugazdász, az ÉRMISZ részéről Cseh Petra és Csomós Roland, a VIDIFISZ részéről Borbély Simon Csenge, a B.M.T.I.E.T. képviseletében Boda Gergely Zoltán, valamint a Bambi bölcsőde részéről Torda Csilla igazgatónő és Galea Gabriella koszorúzott.
A zászlós fiatalok felvezetésével az ünneplők a Szécshenyi térről átvonultak a Gizella Művelődési Központba, ahol Boros Emőke tanárnő ismertette az est további programját, majd mikrofonhoz szólította Nyakó József helyi RMDSZ elnököt, hogy ossza meg ünnepi gondolatait. Beszédének gerincét a 2024-es választási év fontosságának hangsúlyozása képezte. Úgy mint 1848-ban, a mai kornak is megvannak a magyar vezetői akik akarnak és tudnak értünk, magyarokért tenni, akik vállalják a megmérettetést, azután pedig a tisztséggel járó munkát. Jó példa erre, a jelen lévő Cseke Attila szenátor úr, aki számtalanszor bizonyította rátermettségét és elhivatottságát ha az erdélyi magyarokért, azon belül a partiumi magyarokért kell tenni. Június 9-én az első választás alkalmával, ahogyan a Kossuth nóta is szólít, mindnyájunknak el kell menni, csak ez alkalommal az úrnák elé. Az idei március 15 azért is különleges, mert több mint két évtized után ma a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdtük ünnepségünket, köszönet Isten kegyelméért és a lelkészek szolgálatáért, fogalmazott az elnök. Ezután a laudáció hangzott el ,,Márciusi Ifjak” díjazottjáról, aki ez alkalommal Nagy Boda Brigitta tanárnő volt. Nyakó József adta át a díjat, amelyet a helyi RMDSZ alapított azon fiatalok elismerésére, akik 1989 után születtek és kiemelkedő szerepet vállalnak közösségünkért.

Rövid szünet után a Nyíló Akác Néptáncegyüttes Testvériség című közel egy órás táncjátéka következett. A néptáncegyüttes minden évben tiszteleg a márciusi hősök előtt, idén az Érmihályfalván jól ismert testvérek, Bujanovics Rudolf és Ágoston, történetét dolgozták fel, amely drámai fordulatot vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor. Ugyanis Rudolf lelkes forradalmár, míg Ágoston császárpárti volt, a legenda szerint Jókai Mór a Kőszívű ember fiai című regényének megírásakor a két Bujanovics fiú történetét vette alapul. Kalandos fordulatok után a két fiú Érmihályfalván telepedett le huszonöt év múlva az itt megörökölt Haller uradalomban. A megbékélt agglegények itt éltek halálukig, az érmihályfalvi temetőben nyugszanak a családi kriptában. Az ünnepi előadás a Szózat eléneklésével ért véget.
Balázs József Attila


