A napokban a Várad folyóirat vendéglátásában mutatkozott be Érmihályfalva a nagyváradi Bábszínházban (részletek ide kattintva). Ennek során Szűcs László házigazdai minőségében szólította színpadra, egy kis beszélgetésre a meghívott csoport tagjait, közöttük Kovács Rozália helytörténészt is. Diskurzusuk végén a műsorvezető meglepetés ajándékkal is szolgált, egy Sass Kálmán által aláírt dokumentumot adott át a helytörténésznek, mondván, annak jobb helye lesz nála.

Kovács Rozália alábbi írásában mutatja be az ajándékot olvasóinknak, hiszen az “mindenkié”, ebből a megfontolásból a helyi múzeumnak kívánja kiállításra továbbadni.

Sass Kálmán (1904-1958) lelkipásztort 1936. szeptemberében iktatták be lelkésznek városunkba.  Már a következő évben kiadta Nagyváradon “Iskoláink története” című forrásértékű munkáját, az érmihályfalvi református iskolák történetéről.

Statisztikai adatokból tudjuk, hogy  1938-ban településünkön összesen 969 tanuló tanult, a következő megoszlásban: központi iskola 361 tanuló, gazdasági iskola 125 tanuló, Gorove kastély melletti iskola 78 tanuló, inasiskola 79 tanuló. Református felekezeti iskola 200 tanuló, katolikus felekezeti iskola 46, izraelita felekezeti iskola 80 tanuló. (Református iskolák Érmihályfalván, 2004-es Naptár)

Jeles, mai napig is emlegetett tanítók voltak Ürögi Sándor, Tóth Zsigmond, Karsay Ida, Pálfy Gizella, Pálfy Irén és a katolikus növendékeket tanító Betuker Elek.

Ennek a 969 diáknak a tanításához bizony néha szükség volt kisegítő tanítókra is, akik valamilyen okból helyettesítették az állandóan, évekig itt dolgozókat.  Így volt ez az 1938/39-es iskolai évben is, amikor Sarkady Ilona tanítónő volt ideiglenes helyettes tanító.

Az 1939 –ben a református lelkészi hivatal által kiadott Szolgálati bizonyítvány  „hivatalosan bizonyítja”, hogy  „Sarkady Ilona tanítónő kisasszony az 1938/39 iskolai évben 1939. január 10-től mint ideiglenes helyettes tanító teljesített szolgálatot.”

A bizonyítvány szerint: „Szolgálatának ideje alatt, teljes lelkiismeretességgel és eredménnyel végezte munkáját, kiérdemelve ezzel egyházközségünk elismerését és háláját.”

A dokumentumot Sass Kálmán lelkész írta alá, a keltezés szerint “Valea lui Mihai – Érmihályfalva 1939. július 10- én”.