A reformációra emlékeztek az összegyűlt hívek a székelyhídi református templomban október 31-én délelőtt, illetve felavatták a város 17. században lerombolt várának újra elkészített makettjét.

A résztvevők egy rövid, de annál érdekesebb és hasznosabb történeti ismertetőt hallhattak Bokor Zoltán előadásában, aki a terv és a kivitelezés megálmodója, és ez évben megvalósítója volt.

A Zólyomiak 1460-as várépítési engedélyét követően megépült a székelyhídi vár első változata. I. Rákóczi György idejében végvári vonal építése vette kezdetét, ennek keretén belül valósult meg a vár megerősítése a 17. században. A vár hőskora a század közepére esett, ekkor ugyanis hét komoly ostromnak állt ellen, a 200-300 védőt nem sikerült legyőznie a 30,000 fős török seregnek. A vár legyőzhetetlennek bizonyult, egyedülállósága pedig megközelíthetetlenségében rejlett (egy mocsár közepén építették fel), ami bevehetetlenségét is megelőlegezte: csak az alapozása hét méter, a legalacsonyabb pontja is 11 m volt. Éppen ez a különleges pozíció vezetett a vasvári béke bizonyos kitételeihez 1664-ben, amikor a törökök döntöttek a vár lerombolásáról, ami a béke egyik előfeltételeként szerepelt, ezért 1665. február 5-én felrobbantották.

A jelenlegi makett egy 1956-os “előzmény” mintájára épült, melynek ötlete először Halász József tanító fejében körvonalazódott, majd pedig Nánási Zoltán régész-történelemtanár folytatta a projektet, akikkel Zoli bácsi annak idején együtt működött ez ügyben. A jelenlegi makett százéves cserepekből készült, amelyek apró ,,téglák’’ hatását keltik.

A közösség felkérésére Bokor Zoltán lett a ,,hamvaiból újjáéledt vár kapitánya’’, megragadván az alkalmat, hogy felhívást intézzen a gyülekezethez és minden településhez: ,,minden magyarlakta területen kutassák fel az ilyen létező vagy létezett objektumokat, s készítsék el a makettjeiket’’. A székelyhídi vár makettje jár elsőként jó példával, reméljük, hogy még sok fogja követni.

Szöveg és képek: Szamos Mariann