"Rudolf és Ágoston sorsa – a legenda szerint - Jókai Mórnak kínált élet-anyagot a Kőszívű ember fiai című regény megírásához." Sok egyéb mellett erről is olvashatunk Kovács Rozália helytörténésznek a szabadságharc helyi vonatkozásairól szóló írásában.

Furcsa történetek maradtak fenn a temetőről, hiedelmek szellemekről és "bátor" emberekről, bujkálókról. Régen úgy hitték, hogy éjfélkor szellemek jönnek ki a sírokból, kriptákból. Kovács Rozália helytörténész írása.

Húsz éve, 1998-ban jelent meg a város első monográfiája Érmihályfalva címen. Kovács Rozália helytörténész emlékezik meg az évfordulóról.

Kuthy Lajosra, a 205 éve született íróra emlékeztünk. Kovács Rozália helytörténész írása.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt. Feleségéhez írott leveleiből azokat a részeket idézi sorozata utolsó részében Kovács Rozália helytörténész, melyekben egyetlen fia, Sámuel sorsa felől rendelkezik.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt, kinek felségéhez írott leveleit ismerteti ezúttal Kovács Rozália helytörténész.

Nemes Gencsy Zsigmond érmihályfalvi ezredes 1704 – 1706 között írt leveleiből Kovács Rozália helytörténész idéz. Sorozata első része olvasható alább, az idézetek a hadi helyzetről szólnak.

Eltűnt települések, melyek nagyon régen Érmihályfalva nagyhatárában állottak: János-telek és Tárnok. Kovács Rozália helytörténész próbálkozik meg az idegenvezetéssel.

Igaz történet a vízimalom javításának elmaradásáról 1854-ből és arról a 3 Ferencről, akik „mint legények fogadtatván fel” dolgoztak ott. Kovács Rozália helytörténész korabeli dokumentumokból ihletődött írása.

Az Érkenézben született Szlávy Gizella (1867 – 1897) az érmihályfalvi dr. Fráter Gáspárhoz ment férjhez. A család megőrizte egyik, menyasszonyként jegyesének írt levelét. Kovács Rozália helytörténész ebből is idéz a csupán 30 évet élt Szlávy Gizellára emlékezve.