"Régi írások azért hívják a községet KINIZ-nek és csak utóbb változott a község neve Érkenézzé." Az állítólag nem messze született Kinizsi Pál alakját idézi meg Kovács Rozália helytörténész.

Mi volt az első vasúti kocsik oldalára írva, melyek áthaladtak Érmihályfalván? Ez is kiderül Kovács Rozáliának a helyi vasúti közlekedés kezdeteiről szóló írásból.

Bár nem városunkban született, életét itt élte le, itt dolgozott, mindenki által tisztelt, megbecsült polgára volt a településnek. Johann Mihály férfiszabó-mester (1895-1961) alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Kovács Rozália helytörténész egy olyan levelet oszt meg velünk, melyben egy 1803-ban a Kopasz utcán volt tűzesetről számolnak be.

Éppen száz éve, karácsonykor írta Szűcs József kovácsmester az I. világháborúból haza, családjának az alábbi levelet, mely Kovács Rozália helytörténész közvetítésével jutott el hozzánk.

Mit tudunk még Bernáth Zsigmondról? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

Ifj. Taar Ferenc 1924. november 21-én született Érmihályfalván, Taar Ferenc kántortanító és Román Ilona gyermekeként. (Elhunyt 2014-ben.) Az író, rendező, színházigazgató, tanár alakját Kovács Rozália helytörténész idézi meg.

Egy 1912-es adat, az érmihályfalvi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok kimutatása szerint akkoriban összesen 207 iparos volt a településen, ebből cipész 24. Utóbbiak sorát gyarapította majd az 1919-ben született Giczei Sándor, kinek alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Nyéki Sándor érmihályfalvi lakost 1914. november 26-án sorozták be katonának. Fogságba esett, a rabság helyszíne Centó városa, ahol Kiskönyvébe írja le az eseményeket, történeteket, visszaemlékezéseit a családra, a hazai tájra. Ezek közül egyet Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

A bernáthfalvi Bernáth család egyik tagját, Bernáth Kálmánt mutatja be most előkerült fényképek, adatok felhasználásával Kovács Rozália helytörténész.