Május 8-án emlékeznek meg Európa-szerte arról, hogy véget ért a második világháború. Ez alkalomból Kovács Rozália helytörténész a háború poklában odamaradt két fiatal érmihályfalvi katona emlékét eleveníti fel, akik életüket adták hazájukért.

Tíz éve, 2006. áprilisában avatták fel a Zelk Zoltán emléktábláját. Kovács Rozália helytörténész eleveníti fel az eseményt.

Tavaly októberben adtuk közre Gencsy Pál őrnagy egy ’48-as hadijelentését. Alább egy újabb olvasható a hadi helyzet állásáról 1848-1849 telén. Kovács Rozália helytörténész gyűjtése.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. március 19-én került fel helyére a Petőfi-emléktábla, melynél azóta is minden évben fejet hajtunk március idusán. Kovács Rozália emlékeztet az évfordulóra.

A református templom történetének kutatásakor akadt Kovács Rozália helytörténész Katona Mihály (1844-1900) építőmester nevére. Egy leszármazottól kapott információkat oszt meg alábbi írásában.

A Nagybányai Festőiskola e jeles képviselője településünkön született, felnőttként Budapesten élt, majd Kárpátalján is festett, 1930 után pedig végleg Szentendrén telepedett le. Kovács Rozália helytörténész írása.

Fényképészlányok a kirakat előtt, férfiak az úriszabóság ajtajában, a sólerakat eladója vevőkre vár. Kovács Rozália helytörténész egy múltbeli – és mai – főutcai sétára hív.

Idén 525 éves a református templom öreg harangja. Ez az egyik ok, amiért Kovács Rozália helytörténész egybegyűjtötte a török időkről fennmaradt mondákat, melyik egyikében (talán ez a legismertebb) a harang is szerepel.

Adatok, képek: egy após és veje rövid története. Bezzegh Endrére és Hegedűs Jánosra emlékezik Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávyakról szóló előző írásában a Kiskápolna építésével foglalkozott, alább pedig a család érkenézi ágáról ír Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávy család 1818-ban építtetett kápolnát az érmihályfalvi római katolikusok számára, melyet legutóbb 2011-ben renováltak, s melyet a hívek manapság is használnak. Kovács Rozália helytörténész írásának első része.

Hogyan lett az első világháborút követő határmódosítások idején a Mókából hajózható folyó? Kovács Rozália helytörténész idézi fel az anekdotát.

Gencsy Pál 1848. október 11-én írt hadijelentést Bihar vármegye honvédelmi választmányához. Ezt tárja elénk Kovács Rozália helytörténész, a ’48-as szabadságharc leverésének 166. évfordulóján.

Érmihályfalván született, majd Nagybányán telepedett le és ott élt haláláig Weith László festő, grafikus. A nagybányai festőiskola névsorában szereplő művészre Kovács Rozália helytörténész emlékezik.

Az 1900-as évek egyik jelentős kovácsmestere volt településünkön Bilkai György, kinek emlékét Balázs József Attila (egykori szomszédja) segítségével és a ránk maradt kevés adat alapján eleveníti fel Kovács Rozália helytörténész.

A XIX. században országosan ismert betyár, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták harmadik – befejező – részét adja közre Kovács Rozália helytörténész. Ebből azt is megtudjuk, hogy börtönből való szabadulása után miért nem folytatta “mesterségét” a betyár.

A XIX. században országosan ismert betyárról, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták második részét adja közre alább Kovács Rozália helytörténész.

Országosan ismert volt a XIX. században Dobos Gábor, az Érmellék híres betyárja, kit sárréti betyárnak is neveznek. A róla szóló történeteket, nótákat Kovács Rozália helytörténész gyűjtötte egybe – e gyűjtemény első része olvasható az alábbiakban.

A Pálfy tanító család, ha a szolgálati éveiket összeadjuk, több mint 100 éven keresztül nevelte, tanította írni, olvasni városunkban a gyermekeket, a mi szüleinket, nagyszüleinket. Emléküket Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Krizsán Károly érmihályfalvi ácsmester Wolhyniából (ma Ukrajna területén) hazamentette az első világháborús menetzászlót. A történetet Fiók Imre adatközlő nyomán Kovács Rozália helytörténész teszi közzé.

A Gáspárdyak néhány generáción át éltek településünkön. A családtól nemrég kapott szép fényképeket és értékes adatokat teszi közkinccsé Kovács Rozália helytörténész.

A forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából Kovács Rozália helytörténész nemrég a helyi asszonyok szerepvállalásáról írt. Alább Gencsy Pálra emlékezik, akit Kossuth Lajos 1849. május 7-én alezredessé léptetett elő.

Március 15.-re készülve, nőnapon, Kovács Rozália helytörténész stílszerűen az érmihályfalvi nőknek, asszonyoknak az 1848-1849-es szabadságban, illetve az annak leverése utáni időkben vállalt szerepéről, áldozatvállalásáról írt áttekintést a fellelhető dokumentumok alapján.

Városunkban az ipartestület 1887. október 14-én alakult meg, az iparosotthon 1908-ban épült. Kovács Rozália helytörténész visszatekintése.

A bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának azokat a tagjait mutatjuk be, akikről eddig keveset beszéltünk. Sőt, Kovács Rozália helytörténész arról is beszámol írása második részében, hogyan keveredett össze két családtag neve.

Az idők folyamán, a 19. és 20. században egy-egy utcának sok neve volt. Néhány, írásban is fennmaradt listát tár elénk Kovács Rozália helytörténész.

Karácsony a vendégségek, vendéglátások ideje is. Ennek apropóján Kovács Rozália helytörténész városunknak a XX. század eleji szállodáit, vendéglátóit veszi sorra. Dobos Gábor betyár története is szóba kerül.

Az idei Részek Viadalán, a kvíz kérdések között szerepelt: a város tágabb határában a régi írások szerint létezik a “Salamon útja” földrajzi név – ki volt Salamon? A válasszal együtt Kovács Rozália helytörténész bővebben is körüljárta a témát.

A Városházával szembeni, a városképet meghatározó egyik épületnek az idők során sok rendeltetése volt. Ezekből idéz fel néhányat Kovács Rozália helytörténész.

November 22-én, szombaton koszorúzással, kiállítással és az alkalomra összeállított műsorral emlékezhetünk az első világháború érmihályfalvi áldozataira. Kovács Rozália helytörténész az alábbi írása mintegy előzetest ad az eseményhez.